Telefonon tesztelt munkaadók

Telefonon tesztelt munkaadók

Több ezer álláshirdetést teszteltetett le telefonon roma, kisgyermekes, idős és "átlagos" álláskeresőkkel a Tárki társadalomkutató intézet. A cél annak megállapítása, mennyire diszkriminatívak a munkaadók ezekkel a hátrányosnak tartott álláskeresői rétegekkel. Mint kiderült: az alacsony képzettséggel is betölthető és rosszul fizetett állásokra a munkáltatók főleg nők jelentkezését várják. A roma pályázókat azonban még ezekben a pozíciókban is rendre visszautasítják.

"Építőipari munkára keresünk segédmunkást. Kizárólag fehérek jelentkezését várjuk" - jelent meg nemrégiben egy álláshirdetésben. A nyíltan diszkriminatív álláskiírás tartalma miatt jogosan felháborodó panaszosok fáziskésében voltak. Hiába folyamodtak jogsegélyért, mire bejelentést tettek az esetről a Nemzeti és Kisebbségi Etnikai Jogvédő Irodánál, az interneten már hűlt helyét sem találták a diszkriminatív hirdetésnek. Összességében ritkák a hátrányos megkülönböztetést ennyire kendőzetlenül felvállaló cégek. A munkaerőt keresők ennél taktikusabban próbálják meg elhárítani a számukra nem szimpatikus - főként a roma származásúakat, esetleg az ötven év felettieket vagy kisgyermek mellett állást kereső nőket.

Mindezt a Tárki szociológusa, Simonovits Bori is megerősíteti. A társadalomkutató intézet 2009 januárja és júniusa között több ezer álláshirdetést monitorozott Budapest és Nyíregyháza vonzáskörzetében. A teszteléskor az alacsonyabb presztízsű és alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörök - például pincér, pultos, pénztáros, raktáros, egyszerűbb adminisztratív feladatok - kapcsán vizsgálódtak. "Erre főként azért volt szükség, hogy a tesztelőket ne lehessen bonyolult, szakmai jellegű kérdésekkel elküldeni, amikor telefonon érdeklődnek a munkalehetőségek kapcsán. Ez egy magasabb kvalifikációt igénylő munkakör esetén könnyen előfordulhatott volna" - indokol a szociológus. A kutatásban részt vevő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda tesztelőinek több hullámban kellett feltérképezniük az álláshirdetéseket közzé tevő cégeket. Elsőként egy roma tesztelő ragadott telefonkagylót. Ezt követően egy magát kisgyermekesnek mondó, kicsit később egy idősebb, majd a hagyományos munkáltatói szempontoknak (nem, életkor, szakmai tapasztalat, képzettség) eleget tévő jelölt érdeklődött ugyanazon pozíció iránt.

Céges reakciók: elutasítástól a döbbent csendig

A hátrányos megkülönböztetéstől tartó roma tesztelőket nem érte váratlanul, hogy a sablonbeszélgetés kezdete után nem sokkal feltett - "De ugye nem baj, hogy roma vagyok" - kérdés kapcsán rengeteg cég képviselője húzta be egyből a kéziféket. A reakciók skálája széles: azonnali nemleges válasz, döbbent csend, gondterhelt hatásszünet. Szintén gyakori tapasztalat, hogy a diszkrimináló munkaadó a roma származásról tudomást szerezve már nem tartja fontosnak ismertetni a jelentkezővel a munkával kapcsolatos tudnivalókat, nem kéri elküldeni önéletrajzát és állásinterjúra sem hívja be. Egyesek egész egyszerűen csak annyit mondanak, sajnos már betelt az állás. Ám a munka kapcsán néhány perccel később érdeklődő, a munkaadók elvárásainak szinte mindenben megfelelő nem roma tesztelőt ugyanannál a cégnél már készségesen tájékoztatják a továbbiakról. A tesztelőknek mindenesetre precízen rögzíteniük kell az elhangzottakat, és a tapasztaltakat legkésőbb a beszélgetés után fél órával - egyrészt a kutatás hitelessége miatt. Másrészt később a diszkrimináló céggel szemben értékes bizonyíték lehet a panaszosok kezében a bíróság előtt.

Ésszerű kimentés: nem diszkrimináció

Néha egyáltalán nem könnyű megállapítani, valóban történt-e diszkrimináció az állásra jelentkezők elbírálásánál. A jog ismeri az "ésszerű kimentés" fogalmát: például egy szépségszalon vagy egy fehérnemű-üzlet joggal várhatja szaktudása mellett előnyös külsejű hölgyek jelentkezését. Szintén nem számít hátrányos megkülönböztetésnek egy kerekesszékkel közlekedő jelentkezőt az épület akadálymentesítésének hiányában elutasítani. Nem várható ugyanis el a cégtől, hogy egy-egy jelentkezője miatt több milliós épület-átalakításokba fogjon. "A tapasztalat azt mutatja: nincs egyértelműen fekete vagy fehér helyzet. Minden esetben alaposan meg kell vizsgálni a körülményeket, csak ezután állapítható meg, történt-e diszkrimináció vagy sem...