1. Címlap
  2. Toborzási, kiválasztási tanácsok
  3. Pályázók toborzása
  4. Mi alapján választ a pályakezdő munkahelyet?

Mi alapján választ a pályakezdő munkahelyet?

Mi alapján választ a pályakezdő munkahelyet?

Fordult a kocka: régen ezer jelentkező volt egy állásra, most pedig a munkáltatók versenyeznek a tehetségekért, de többnyire még mindig a hagyományos toborzási eszközökkel, márpedig ezen változtatni kell. Ezzel indokolja Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csoportjának igazgatója, hogy miért indítottak átfogó – és rendszeresen ismételni tervezett – kutatást a 16-26 évesek körében a munkahelyválasztási motivációikról.
Ugyan a felmérés nem reprezentatív a munkaerőpiac területi és iparági megoszlásában, azonban a megkérdezett 13 ezer fiatal válaszai nagyon alapos rálátást engednek a magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre remélt utánpótlás hozzáállásáról – hangzott el a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén.

Nem brand alapján választunk munkahelyet

A Codecool Meetupja keretében ismertetett felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok munkahelyválasztásának toplistáján leghátrább szorult a jövőbeni foglalkoztató megítélése, vagy a társadalmi felelősségvállalási aktivitások. Ez arra enged következtetni, hogy az elmúlt évtizedben oly fontosnak tartott employer branding a munkaerőpiac indulási oldalán sokkal kisebb jelentőségű, mint a munkaerő megtartásában, vagy a többéves tapasztalattal rendelkező munkaerő állásváltoztatásában.

Top szempont: munka-magánélet egyensúly

A legfontosabb faktoroknak ezzel szemben a munka és a magánélet egyensúlyát leíró jellemzők bizonyultak, amilyen például a – térben és időben is – rugalmas munkavégzés lehetősége. Ugyancsak fontos ennek a korosztálynak a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége: jó főnökök keze alatt, jó munkahelyen, érdekes és színvonalas feladatokon dolgozhassanak, a szakmai és személyes fejlődés kézzelfogható reményében.

PwC munkáltatói márka felmérés

A PwC Magyarország felmérési eredményeinek adatbázisa tovább szűrhető a HR-es megrendelők igényei szerint. A speciálisan informatikai pályára készülő fiatalok elvárásai például különböznek annyiban a nagy átlagtól, hogy sokkal kevésbé elvárás részükről a változatosság, azonban magasabbra értékelik az innovatív és minőségi munkakörnyezetet, a hozzáértő munkatársakat.

A kezdőknél a fizetés és a bérjellegű kompenzációk sem toplistás tényezők a felmérés szerint, hiszen anyagi függetlenségük elérésének célja még nem feltétlenül esik olyan súllyal latba ebben a korai életszakaszban. Egy másik lehetséges értelmezését adta a számoknak Simon Gábor, a Codecool társalapítója, aki szerint az informatika környékén állást keresők akár természetes adottságnak is vehetik az átlagnál jobb munkakörülményeket és béreket, hiszen a saját diákjaik esetén is 97%-ot meghaladó az elhelyezkedés sikeressége, és az akár 400-500ezer forintos bruttó kezdőfizetések sem ritkák.

Van tisztelet, de nem automatikus

Bencze Róbert rámutatott, hogy egy közkeletű tévhitet is eloszlat a kutatás. „Gyakran éri az a vád a mai fiatalokat, hogy hiányzik belőlük a tisztelet vagy az alázat. Ezzel szemben azt látjuk, hogy elismerik a szakmai és vezetői képességeket. Az azonban tény, hogy újra meg újra ki kell érdemelni e téren a megbecsülésüket, fogalmazhatunk úgy, hogy szeretik, ha vezetik, de nem tűrik, ha megvezetik őket.” Mint a HR-tanácsadási szakember rámutatott, a vezetői készségek terén jelenthet ez komoly kihívást, hiszen köztudott, hogy a vezetőknek – általában is, de Magyarországon különösen – óriási kihívás a távmunkában, rugalmasan dolgozó munkatársak irányítása, motiválása.